Gyakran Ismételt Kérdések

Milyen szavak használatát kerüljük, ha egy fogyatékossággal élő emberrel beszélünk?

Sokan kérdezik tőlünk, hogy mik azok a kifejezések, fogalmak, amiket illendő használni, ha fogyatékossággal élő emberrel beszélünk, és mik azok, amik sértőek, tiszteletlenek lehetnek.
Most – a teljesség igénye nélkül – adunk ebbe egy kis bevezetőt.

Ha általánosságban, a személyek vagy a társadalom egy csoportjára mondjuk, helyes kifejezés a fogyatékossággal élő,esetleg a fogyatékos és a sérült kifejezés; határozottan kerülendő viszont a fogyatékkal élő és a beteg. Ebből is következik, hogy a fogyatékosságnak nem ellentéte az egészséges, mert egy fogyatékos ember ugyanúgy lehet beteg vagy egészséges! A fogyatékosság nem egy betegség, hanem egy állapot.

Egy értelmi fogyatékos ember nem elmebeteg, debil, idióta vagy bolond, és főképp nem szellemi fogyatékos. Használhatjuk az értelmi fogyatékos vagy értelmi sérült kifejezéseket; sokszor a tanulásban akadályozott, illetve az értelmileg akadályozott kifejezések is elhangzanak, ami már az adott személy állapotának mértékére is utalhat.

Egy hallássérült személy lehet siket vagy nagyothalló, de semmiképpen nem süket, süketnéma. A hallássérültek gyakran jelnyelv segítségével kommunikálnak (vagyis jelelnek), ami nem mutogatás vagy jelbeszéd.

Látássérült emberek (elfogadható a látásfogyatékos kifejezés is) – a látáskárosodásuk mértéke alapján – lehetnek vakok vagy gyengénlátók. Sértő viszont a csökkentlátó, és különösképpen a „világtalan” kifejezés.

Vannak beszédhibás, beszédfogyatékos emberek is, akik nem hallónémák.

Élnek a társadalmunkban mozgáskorlátozott, mozgássérült emberek, akik sértőnek tartják, ha nyomoréknak, bénának, rokkantnak nevezik őket.
Egyes mozgássérült emberek kerekesszéket (és nem tolókocsit, rokkantkocsit, tolószéket) használnak, így értelemszerűen nem is tolókocsihoz kötöttek, hanem kerekesszékkel közlekedők.

Vannak embertársaink, akik a felsorolt fogyatékosságokból több típussal is rendelkeznek, őket halmozottan sérült vagy halmozottan fogyatékos személynek nevezhetjük.

Ugyanígy szeretnénk kiemelni, hogy beszélhetünk megváltozott munkaképességű emberről is, ami azonban nem szinonimája a fogyatékosságnak, a társadalom egy sokkal bővebb csoportja. Nincs viszont „rokkant”, „leszázalékolt” vagy éppen csökkent munkaképességű ember.

Szeretnénk még megjegyezni, hogy egyre többször hallani ma a „segítséggel élő” és a „sérüléssel élő” kifejezéseket is, ezekkel kapcsolatosan, bár egy másfajta szempontból közelítik meg a témát, ma még nincs egységesen kialakult álláspont, ezért óvatosan kell használni. Mint tudjátok, mi a Különleges Ellátásban Részesülők kifejezést preferáljuk. :)

(A fenti összefoglalót a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa, Hogyan (ne) mondjam? című anyaga ihlette, no meg persze a tapasztalatunk…)

Fogyatékos gyermekem született. Hova fordulhatok segítségért?

Egy sérült gyerek születése mindig nagy terhet ró a családra, egyúttal több kérdést is felvet. Fontos tudni, hogy ezek a bizonytalanságok, kérdések sok szülő fejében megfordulnak, ezzel nincsen egyedül. Kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink bármelyikén, ahol az Alapítvány szakképzettséggel bíró önkéntesei (gyógypedagógus, konduktor, szociális munkás, orvos, jogász, pszichológus), valamint sérült gyerkőcöt nevelő sorstárs szülők is készséggel állnak rendelkezésére.

Minden gyerek, aki fejlesztésre szorul, fogyatékos?

Nem. A fogyatékosság orvosi szempontból meghatározott állapot, változás az emberi szervezetben. Ettől függetlenül létrejöhetnek bizonyos körülmények miatt (pl. koraszülés) olyan helyzetek, hogy a gyerek bizonyos képessége, készsége az életkorához képest fejletlen. Ekkor érdemes szakemberek segítségét igénybe venni, mert ezek a fejlődési elmaradások behozhatók, később azonban, ha nem fejlesztjük, további és sokkal súlyosabb problémákhoz vezethetnek.

Van olyan sérült gyerek, aki nem fejleszthető?

Nincs, minden gyerek fejleszthető, a számára megfelelő eszközökkel és módszerekkel. Az elérendő cél ugyan különbözhet, de megfelelő szakképzettséggel és tapasztalattal bíró szakemberek irányítása mellett, nagy kitartással lehetséges mindenki esetében eredményeket elérni. Fontos azonban, hogy ne várjunk a fejlesztések elkezdésével, mert minél előbb (lehetőleg már csecsemő korban) elkezdődik, annál hatékonyabb eredményeket lehet elérni.

Sérült gyerekem született. Mi vár rám? Mostantól csak gondok?

Egy sérült gyerek születése nagy terhet ró a családra érzelmileg, anyagilag, a család életmódját és életvezetését tekintve egyaránt. A sérült gyerekkel való élet több odafigyelést, türelmet igényel, de érdemes energiát belefektetni, mert a terhek mellett sok öröm és élmény is vár még, a szeretet pedig mindenen átvezet! Érdemes kikérni azok véleményét és tapasztalatait, akik hasonló helyzetben vannak, és elolvasni néhány szülőknek vagy szülők által írott könyvet, történetet.